Kosár
0
0 Ft
Miért érzem magam mindig elveszettnek? - Az önismeret első lépései
Volt idő, amikor minden reggel ugyanazzal az érzéssel ébredtem: mintha valami hiányozna az életemből, de fogalmam sem volt, mi az. Az ébresztőóra csörgése után beindult a rutin – mosakodás, kávé, munkába indulás –, de belül üresnek éreztem magam. Mintha egy óriási, végtelen sivatag közepén álltam volna, ahol sehol egy útjelző tábla, sehol egy iránytű. Csak a szél süvített körülöttem, és én nem tudtam, merre menjek, mert nem volt célom, ami felé haladhattam volna.
Napközben elrejtettem ezt az érzést. Felvettem a "minden rendben van" maszkot, mosolyogtam, dolgoztam, beszélgettem, de belül csak azt kérdeztem magamtól: Mi a baj velem? Miért érzem magam ennyire elveszettnek, amikor mások látszólag tudják, mit csinálnak?
Sokáig szégyelltem ezt az érzést. Azt hittem, valami alapvetően hibás bennem, amiért nem találom a helyem, nem tudom, mit akarok. Amikor megpróbáltam beszélni róla, gyakran azt hallottam: "Ne gondolj túl sokat!", "Lépj tovább!", vagy "Majd jobb lesz!". De ezek az egyszerű tanácsok nem segítettek, csak még magányosabbá tettek. Mert az érzés nem múlt el – ott volt minden reggel, minden este, és még álmomban is.
Tudod, mit tanultam meg? Ez az elveszettség nem a gyengeségem jele volt. Ez egy hívás volt. Egy fájdalmas, de fontos üzenet arról, hogy valamit meg kell változtatnom. Nem kívül, hanem belül. Ez az érzés arra késztetett, hogy mélyebbre ássak, hogy megkérdezzem magamtól:
- Mitől félek?
- Milyen elvárásokhoz próbálok igazodni?
- Mi az, amit valójában szeretnék?
Az elveszettség érzése nem azt jelenti, hogy hibás vagy. Azt jelenti, hogy készen állsz egy változásra. Arra, hogy végre saját magadra figyelj, és megtaláld, ki is vagy valójában, a világ elvárásain túl.
Hogyan kezdheted el?
- Merj őszinte lenni magadhoz. Ha fáj, ha zavaros, írd le, mondd ki. Az első lépés a tisztánlátás.
- Engedd meg magadnak, hogy hibázz. Az útkeresés nem egyenes vonal. Lesznek megtorpanások, de minden lépés számít.
- Keress támogatást. Nehéz egyedül szembenézni az érzéseiddel. Egy megértő barát, egy lélekgyógyász, vagy akár egy közösség segíthet ebben.
Az önismeret nem egy napos munka, de minden apró lépéssel közelebb kerülsz ahhoz, hogy ne csak megtaláld magad, hanem szeresd is azt, aki vagy. Az elveszettség érzése valójában ajándék: egy lehetőség, hogy újraírj mindent, amit eddig gondoltál magadról és az életedről.
Ne feledd, nem vagy egyedül. Az út talán ködösnek tűnik most, de minden lépés, amit teszel, egyre tisztábbá teszi. Az iránytűd már ott van benned.
Én hiszek benned.
És te?